A Nagydobronyi Református Líceumban 2017. október 6-án ünnepi műsorra került sor, melyen  tanulóink megemlékeztek  az aradi tizenhárom vértanúról. Az irodalmi- zenés összeállítás középpontjában a hazaszeretet , a szülőföld  tisztelete ,az írók és költők méltatása állt.   A líceum tanulói versek , prózai szövegrészletek segítségével próbálták feleleveníteni a történelmi eseményeket.

A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. A szülőföldemet jelenti, ahol nemcsak én és testvéreim világra jöttünk, hanem azt a helyet is, ahol családunk minden tagja született és nevelkedett.  Az a darab föld, amely az otthonunk, ahová mindig visszatérnék, ha valaha el is kellene hagynom.  Ezer szállal kötődöm hozzá, gyönyörű tájaihoz, amelyeket szüleimmel bejártam.

 Az emberek, akik itt élnek  értik egymás mozdulatait, rezdüléseit, mind ismerőse egymásnak, azonos nyelven beszélünk, gondolkodunk.

Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Azóta a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezünk október 6-ára. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.

Az aradi vértanúk mellett ugyanilyen fontos kötelességünk megemlékezni gróf Batthyány Lajosról, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökéről is, akit ugyanezen a napon végeztek ki Pesten az egykori Neugebäude épületének udvarán, a mai Szabadság téren.

Az aradi vértanúkra való emlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, a kiegyezés után azonban október 6-a országos gyásznappá lett. 1890. október 6-ától a pesti közönség a vigadó első emeleti termében felállított Edison-féle fonográf hengerről hallhatta Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről:

„A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen!”

Képek megtekinthetőek itt